A HULA EREDETE

A hula az egyik legkifejezőbb eleme és egyben éltetője a hawaii kultúrának, ez mindenki számára világos. Azonban eredetére vonatkozóan már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Számos mítosz foglalkozik a hula születésével és forrásával. Nézzük meg most ezek közül a legelterjedtebbeket.

A hulához Laka isten/nő, többek között az erdők és növényzet istennője kapcsolódik legszorosabban, akit nevezhetünk a hula védőistennőjének is. Bizonyos mítoszok szerint tehát ő volt az, aki mintegy „feltalálta” a hulát. Egészen pontosan Moloka’i szigetén Ka’ana szent területén táncolta először. Az egyik legnépszerűbb verzió szerint Hi’iaka istennő, Pele, a tűz istennőjének legfiatalabb húga táncolta a hulát először nővérének, és ő tanította meg Hopoe-t, az első ember táncost a hula művészetére Kaua’i szigetén Ha’ena szikláinál. A hulát gyakorlók között a harmadik igen tisztelt istennő a termékenység istennője, Kapo volt, és bizonyos legendák szerint ő lehetett az első táncos. Ez a három istennő kiegészítve Pelével a legjelentősebb ma is a hula világában, ám ezzel koránt sincs vége a legendák sokaságának, melyek a hula és a hozzá kapcsolódó hangszerek a szigetekre érkezésének módját fejtik ki.

Mi európaiak James Cook által szereztünk tudomást nem csak a Hawai’i szigetek, de az ott kiformálódott gyönyörű tánc létezéséről a XVIII. században. A hawaii hula ugyan csodálatosan egyedi, de mégsem teljesen magányos táncstílus, a polinéz táncok csoportjába tartozik, és közeli rokonai például a tahiti, az új-zélandi, a samoai és tongai táncok, illetve a Csendes-óceán szigetvilágának más táncai.